Cerebral parézis (CP)
Veleszületett vagy szerzett tünetcsoport, amelyet a várandósság alatt, a gyermek a születése alatt, vagy 2 éves kora előtt bekövetkező agykárosodás okoz. Egyértelműen kimutatható összefüggés a koraszülöttség és a cerebrális parézis között, melynek kockázata a születési testsúly és a terhességi hét csökkenésével egyre nagyobb.
A cerebrális parézis elsősorban mozgásszervi károsodással jár, mely mozgások összerendezésében, egyes izomcsoportoknál izom gyengeségben más izomcsoportoknál az izomzat kóros feszességében (spaszticitást), valamint , koordinációs problémákban nyilvánul meg. A vezető tünetek alapján egy vagy több végtagot érintő formákat (pl spastikus hemiparesis, tertparesis), vagy főként túlmozgásokban jelentkező típust különbözettünk meg ( dyskinetikus). A motoros funkciókárosodáson kívül gyakran társul hozzá epilepszia, érzékszervi és értelmi képességek elmaradása is. A súlyosság és az érintett fejlődési területek személyenként nagyon változóak, a betegségben önmagában nem figyelhető meg progresszió, vagyis az agykárosodásban nem következik be további romlás, de az életkor előre haladtával és a növekedéssel fokozatosan válnak nyílvánvalóvá a tünetek, és mutathatnak fokozatos romló tendenciát a gyermeknél.
A mozgásfejlődés érintettsége az enyhétől a súlyos mozgásképesség zavarig terjedhet, a korábbi károsodás mértékétől függően. Enyhe esetben a diagnózis csak 3-4 éves korra derül ki, ilyenkor elmaradó, vontatottabb fejlődést tapasztalunk a mozgás és egyéb fejlődési területeken. Súlyosabb esetekben a fejlődés egyre inkább eltér az életkorban elvárhatótól.
Súlyosabb esetben az már csecsemőkorban is észlelhetők a tünetek, melyek egyre nagyobb elmaradást mutatnak mozgás, önellátás és egyéb területeken is a „normál” fejlődésű azonos korú gyermekekétől. A legsúlyosabb esetben a gyermekek teljes ápolást, gondozást igényelnek egész életükön át.
Az evés fejlődésének érintettsége
Természetesen az izomgyengeség, az izomtónus eloszlási zavar és a koordinációs nehezítettség nem csak a törzset és a végtagokat, ezáltal a nagy- és finommozgásokat érinthetik, hanem a minden izomzatra és mozgásra kiterjedhetnek. Ebbe a beszédben és a táplálkozásban részt vevő izmok is beletartoznak (arcizomzat, rágóizom, nyelv izomzat, garat izmai). Nemzetközi adatok alapján a cerebral paretikus gyermekek 80%-nál észlelhető valamilyen formában megnyilvánuló evési vagy táplálkozási zavar. A súlyfejlődés elmaradásának egyik oka a mozgászavar miatt kialakult megnövekedett fehérje és energiaigény, melyet főleg az intenzív növekedési időszakokban nem tud normál étrenddel sem fedezni a CP-s gyermek.
Újszülött, csecsemőkori tünetek
- az izomgyengeség, és csökkent izomtónus jellemző (Hypotonia)
- Szopás, nyelés és légzés összehangolásának rendellenessége
- a szokásos testhelyzetekben nehézséget okoz a táplálkozás
- Száj zárás, megfelelő erejű szopás, szívás nehezítettsége
- Nyelvlökés
- Aluszékonyság, vagy ingerlékenység (Folyton sír)
- kifáradás - kissúlyú koraszülötteknél
Kisded, kisgyermekkor tünetei
- Megnövekedett étkezési idő (3 óránál hosszabb egy nap az étkezéssel töltött idő)
- Önálló étkezés nehezítettsége- a normál etetési és evőeszközök használatának akadályozottsága
- Nyelvlökés
- Szájzárás nehezítettsége, ajkak használatának nehézségei
- Rágási nehézség, eltérő fogazat
- Harapási reflex, tónusos harapás
- Nyálcsorgás
- Nyelés koordináció zavara, félrenyelés, köhögés, visszatérő tüdőgyulladás
- Pépes, darabos étel elutasítása, eltérő érzékelés
- Az ivás nehézsége
- Étkezéshez szükséges testhelyzet felvételének nehezítettsége
- Reflux, öklendezés, hányás
- Székrekedés
Javaslatokat talál a fenti linkeken.